NE egyél az utcán!                                                                                               

Az utcára lépve már el is múlt minden ólmos fáradtságom. Nem tudom elkülöníteni, a tea miatt e vagy az érzés miatt, hogy na ezt az ősi inka hangulatot hiányoltuk Limában. A hegyoldalba épült házak a meredek utcácskák két oldalán, szorosan egymásba kapaszkodva, hatalmas faragott sziklákon állnak. Azért váltok jelen időbe, mert ezek még akkor is állni fognak amikor a New Yorki szabadságszobron a dzsungel indái kúsznak. A kocsi méretű sziklák kötőanyag nélkül vannak egymásra helyezve . Néhol hiányzik egy egy, ezek bejáratok szuterén helységekbe. Egy ilyenből kaja illat kígyózott, hát bementünk.

 Újra beindult és hetente frissül a Délami blog!

Főbb szabályok melyeket az úgynevezett egzotikus országokba kalauzoló útikönyvek az első oldal közepén közölnek:

Ne egyél az utcán semmit!

Ne egyél helyi kifőzdében!

Ne aludj el úgy hogy társad nem őrzi a csomagokat!

A leves tekintetében annyi volt a külömbség az Indul a bakterházban Bendegúz spárgaleves akciójához képest, hogy a levesbe főtt madzagot itt rajtunk kívül mindenki jóízűen csócsálta.. Egy másik örök szabály: 

    A helyi pálesz Pisco néven fut és festi alá a trippet                                       

Ha mégis kénytelen vagy utcán enni ami a más földrészen megtalálható étkek emésztéséhez nem alkalmazkodott szerkód miatt jelentős kockázatot vet fel, Legyen nálad egy lapos üveg kőkemény szesz! Ennek rendszeres kaja utáni fogyasztása biztosítja a pocakunkban található hívatlan vendégek felének elpusztítását, és hogy megérd amikor elpusztul az utolsó agysejted.

Találtunk egy Pacha Mama nevű bárt, ez nem volt nehéz mivel a főtéren hívogatja angol feliratokkal az éhes vándort. Bekajáltunk és elkezdtünk szállingózni (kocsmát keresni).

 Üdvözöljük Barátainkat! Az  InterzonArt                                                                   

 hamarost..

Visszatérve a gondolathoz, mely szerint kevesebb megivott sörből rakjuk össze a szárazföldi útiköltséget. Ez borult mert kinn csak mi ketten ittunk sört, így mint piachoz a mi igényeinkhez igazították a  mutatókat. Ami annyit tesz hogy kinn egy Literest nyomnak a kezedbe egy fél lityi áráért. És ez már a Madrid Sao Paolo járaton elkezdődött. Igaz itt még O,33asokkal dobáltak. Szerintünk vízezték gyárilag, nehogy nagyon bekarmoljanak az utasok. Amúgy nem t'om ki, hogy van ezzel a magasnyomáson sörözéssel..

folyt köv...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.